|
 |
|
|
Kemény György (1875-1952): Az én mesém
Lepihent a vén nap, gyulnak a csillagok;
Megnyugodott kissé pajkos gyerek-lélek.
Erősen szorongat az öt apró jószág,
Hogy lefekvés előtt valamit meséljek.
Visszarepül lelkem ködös távolába
A gyermek-esztendők csodás országának;
Kutatom az édes, bübájos meséket:
Altató meséit az édesanyámnak.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kimondott!
Már hidegebbek az égjelek is. Ma az égnek
Sátorvásznán apró jeltüzek égnek,
Mert költőt sirat itt a vidék, ez a föld; s puha fénnyel
Csak halovány könny-csillagokat sír halkan az éjjel.
1954
FODOR JÓZSEF
Radnóti Miklós könyvére... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... vidék vigad,
Rég búzává lett földalattiak
Vigadnak. Betartják az ütemet,
Tartják a táncban a ritmust,
Ami életük volt, az eleven évszakokban,
Üteme évszakoknak, csillagoknak,
Üteme fejésnek, üteme aratásnak,
Üteme párosodásnak férfiak és nők,
S az állatok közt. Lábak dobbantása.
Evés meg ivás. Trágya és temető.
Kelőben a hajn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hinnem.
ÉGIGÉRŐ
Becézz, harapj, barlangjaimban boldogan barangolj!
Tölts be magaddal: áldozd fel, ültsd el belém.
Fenn a csillagok közt, fénylő sugár-útján
éppen felizzik egy üstökös-remény!
Ölelj! Szo... |
|
|
|
|
|
|
|
